Közlekedés fogyatékos emberként: mopeddel buszra szállni Londonban

Gwynneth Padler 91 éves a fogyatékossága miatt mopedet használó southwarki aktivista.

15 évvel ezelőttig aktív, elfoglalt és teljes életet éltem, aztán egyszeriben szembesültem a fogyatékosság miatt megváltozott élettel, ami azt jelentette, hogy a közlekedéshez a mopedre hagyatkoztam. Mint a legtöbb kerekesszékesnek, nekem is számtalan rossz tapasztalatom volt az autóbuszok hozzáférhetőségével kapcsolatban. Az elutasítottság érzéséből, a méltóság figyelmen kívül hagyásából és a tisztelet hiányából fakadó frusztráció, harag és tehetetlenség. Az aggodalom az ébredéssel veszi kezdetét. Vajon feljutok-e a buszra, időben elérek-e a célomhoz,elérem-e a vonatot? A szükségesnél legalább félórával előbb elindulok, hogy biztosan odaérjek ha négy busz nem vesz fel. Ez elfogadhatatlan.

Éjjel 11.30-kor a színházból hazafelé nem engedtek buszra szállni,  a sofőr azt mondta, hogy mopeddel nem lehet. Otthagytak a buszmegállóban. A másik eset két hónappal ezelőtt történt. Az egyik utas mérges lett, mert össze kellett csukni  a babakocsit amikor felszálltam a buszra, meglökött és többek között azt kiabálta, hogy a fogyatékosoknak nem kellene buszra szállniuk maradjanak otthon!

Mark Evers a Transport for London (TfL) a fogyasztói stratégiáért felelős igazgatója a következőket mondta:

Sokféle mopeddel lehet buszra szállni. A buszsofőrök számára egyértelmű útmutatást adunk arról, hogy melyek a megengedett típusok. Az útmutató arról is világosan rendelkezik, hogy a kerekesszékesek jogosultak az elsőbbségi helyre a buszainkon még akkor is, hogyha ott éppen egy babakocsis vagy más utas tartózkodik.

Forrás: https://Ines.co.UK/essentials/news/UK/traveling- disability-series-i-told- disabled-people-shouldn’t-use-buses-stay-home/