Egyetemes Tervezés

A központról (kattintson ide)

Az egyetemes tervezés (gyakran: befogadó tervezés) több dolgot jelent: hozzáférhető épületek, termékek, környezet és szolgáltatások tervezése idős, fogyatékos és ép embereknek.

A fogalmat Ronald L. Mace építész alkotta meg. A tervezés során a tervező esztétikus termékeket és szolgáltatásokat tervez a lehető legtöbb embernek korra, képességekre és életállapotra való tekintet nélkül. Az egyetemes tervezésben kifejlesztve az alkalmazkodó és segítő technológiát, és az esztétikát minden termékbe és szolgáltatásba azt beleviszi. Számos iparágban van komoly piaci részesedése az egyetemes tervezésnek, de sokban még nincs jelen kellő mértékben.

(A fogyatékos emberek hozzáférésének igazi úttörője Selwyn Goldsmith volt, a Designing for the Disabled (1963) című írás szerzője. A legnagyobb találmánya a lejtős járdaszél volt, ami ma már szimbólummá vált).

Az egyetemes tervezés elvei

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem Egyetemes Tervezés Központ szerint ezek az egyetemes tervezés elvei a következőek:

  • Egyenlő, rugalmas használat
  • Egyszerű és intuitív
  • Érzékelhető információ
  • Nagy hibatűrő képesség
  • Kis fizikai erőfeszítés igénybevétele
  • Hely és tér a megközelítéshez és a használathoz

(Képen: Televízió távirányítója- az első egyetemes tervezésű termék)

Televízió távirányítója- az első egyetemes tervezésű termék

Az egyetemes tervezés kialakulásának folyamata

1960-ra kidolgozták az akadálymentes tervezés alapelveit. Ez volt az első sztenderd, ami alapján különböző létesítményeket és programokat terveztek fogyatékos emberek számára.

(A kutatás 1949-ben kezdődött az Illinois Egyetem Campusán, és máig tart. A kutatás vezetője Dr. Timothy Nugent volt, melynek eredményeit a professzor a világ számos pontján az 50-es és a 60-as években bemutatta. A fogyatékos emberek önálló életvitelével és a társadalmi életben való részvételükkel kapcsolatban cselekvési programot és építészeti terveket dolgozott ki.)

2010 novemberében megjelent az Amerikai Építészek Intézetének gondozásában a Befogadó Tervezés Irányelvei (BTI) című kiadvány. A kiadvány olyan technikai ajánlásokat tartalmaz, amelyek a tervezőket segíti olyan környezet tervezésében, mely csökkent fizikai és mentális képességekkel rendelkező (nemcsak fogyatékkal élő) emberek által is megfelelően használható.

(A BTI megírásában fogyatékosügyi szervezetek, tervezőirodák, ügyvédek és fogyatékos emberek is közreműködtek.)

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság kidolgozta az idős és fogyatékos emberek számára is a tervezők irányelveit. A mindennapos termékek egyszerűbb használhatósága sztenderdjeit ma is fejlesztik.

Mindenkinek tervezve

A mindenkinek tervezést az Európai Bizottság szorgalmazta Európában, hogy a társadalom minél „felhasználóbarátabb” legyen. A tervezés jelentősége megnőtt a népesség öregedése és a társadalmak etnikai sokszínűségének növekedése miatt. A könnyen használható, hozzáférhető és olcsó termékek és szolgáltatások növelik minden európai polgár életszínvonalát. A mindenkinek tervezés költséghatékonyabb, mint az utólagos átalakítások.

Mindenkinek tervezni azt jelenti, hogy a termékeket, szolgáltatásokat minél többen tudják használni és igénybe venni- alkalmazkodás nélkül. Az emberi sokféleség, a társadalmi befogadás és az egyenlőség alapvető feltételek (EIDD Stockholmi Nyilatkozat, 2004). Az Európai Bizottság szerint: bátorítani kell a gyártókat és a szolgáltatókat, hogy új technológiákat fejlesszenek mindenkinek, de főleg időseknek és fogyatékos embereknek.

A fogyatékosság ergonómiáját tanítani kellene tervezőknek, mérnököknek, non-profit szervezetek vezetőinek, hogy jobban megértsék, mitől lesz a környezet hozzáférhető a fogyatékos emberek számára. Fontos továbbá a felhasználók bevonása a tervezés folyamatába.

(Képen: Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont Budapesten)

Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont Budapesten

A tervezésnek három lépcsője van, célja, hogy a termékeket/szolgáltatást/épített környezetet a lehető legtöbben tudják használni.

  1. módosítások nélkül
  2. kis módosításokkal
  3. segítő technológia alkalmazásával

A mindenkinek tervezés célja az is, hogy mindenki részt vehessen az információs társadalom életében. Az Európai Unió ezt e-Befogadás-nak vagy e-Hozzáférhetőségnek nevezi.

Az Európai Mindenkinek Tervezés Hozzáférhetőség Hálózatát az Európai Bizottság és a tagállamok hozták létre 2002-ben. Célja, hogy az információs társadalomhoz mindenki hozzáférjen az eBefogadás keretében. Vannak nemzeti kontakt centerei majdnem mindegyik EU tagországban és több, mint 160 hálózati tagja van a nemzeti hálózatokban. Az EIDD – Design for All Europe egy önfenntartó európai szervezet, amely minden elméleti és gyakorlati kérdéssel foglalkozik a mindenkinek tervezés kapcsán az épített környezettől kezdve a kézzel fogható termékeken át, a szolgáltatásokig és rendszerekig

Közösségi megosztás