Hozzáférhetőség – a képernyőolvasón túl

Denis Boudreau, web-akadálymentesítési szakértő, elmondja, miért kell ép és látássérült embereknek egyaránt tervezni.
A legtöbb ember számára a webes hozzáférhetőség egyenlő a tartalmak gépi felolvashatóságával.
A világon kb 285 millió látássérült ember él: ebből 39 millió vak és 246 millió gyengénlátó. Tehát hatszor annyi gyengénlátó van, mint vak. Akkor miért szinte csak a képernyőolvasóra fókuszálnak még mindig a tervezők és a fejlesztők?
A vak felhasználók igényei nyilván fontosak. De amíg nem teszünk hatszor annyit azért, hogy a tartalmak a gyengénlátók számára is hozzáférhetőek legyenek, mint a képernyőolvasók fejlesztéséért, addig nem lesznek a tartalmak mindenki számára hozzáférhetőek.

Túllátni a (fekete) dobozon

Az NVDA a legnépszerűbb képernyőolvasó, de mivel csak 20.000-en használják, nem ez a legfontosabb a hozzáferhetőség szempontjából. Ha csak a képernyőolvasót fejlesztjük, az nagyon egyoldalú.
A gyengénlátó emberek vagy kinagyítják a szöveget valami szoftverrel, vagy a kontrasztot állítják át. A gyengénlátó felhasználóknak szinte teljesen más igényeik vannak, mint a vakoknak.
A WCAG (webes hozzáférhetőségi paraméterek) alig elégítik ki a gyengénlátó emberek igényeit. Annyit ír elő a gyengénlátók érdekében, hogy a szövegnek 200%-os nagyításban is olvashatónak kell maradnia.
Akkor tehát hogyan elégítsük ki a gyengénlátók igényeit? Két lehetőségről fogok írni.

Nagyítás tördeléssel

Egy WebAIM által végzett friss kutatás szerint a felhasználók 42%-a minimum 300, 25%-a pedig 400%-ra nagyítja a szöveget, hogy el tudja olvasni. Ez azt mutatja, hogy a WCAG előírások elégtelenek. A 200%-os nagyításnál is sokszor átfedések vannak, vagy a szöveget megcsonkítja a program, ezért olvashatatlan lesz.
A böngésző általi nagyítás sem jó, mert a szöveg kimegy a képernyőből és jobbra-balra kell mozgatni a szöveget az olvasáshoz, amikor új sorhoz ér. Ez megtöri a koncentrációt és így nehéz figyelni a szövegre.
A tördelést egy CSS struktúra beépítésével lehet megoldani. Ha a szöveget akkorára nagyítjuk, hogy kimegy a képernyőből, a program úrja tördeli, hogy benne maradjon és tovább lehessen olvasni. Minél nagyobb a szöveg, annál kevesebb szó lesz egy sorban és annál hosszabb lesz a szövegoszlop.

Közelség

A gyengénlátó emberek számára problémát jelent, ha az összetartozó elemek között nagy a távolság. A nagyításnál a képernyőnek csak egy része látszik. Ezért sosem látják a teljes képernyőt és lemaradhatnak fontos dolgokról.
Egy gyengénlátó személy mindig kevesebbet lát a képernyőből, mint az ép emberek. Például, ha 400%-ra nagyítja a szöveget, csak a képernyő 12,5%-át fogja látni. Így az oldal tetején lévő hibaüzeneteket, vagy más, pl. oldalt megjelenő fontos elemeket nem fog észrevenni.
Ha az összetartozó elemeket közel tesszük egymáshoz, akkor a felhasználók látni fogják őket. Pl. egy érvényesítő gombot azon mező mellé kell tenni, ami előhívta, mert a felhasználónak azonnal észre kell vennie.
A sok fehér mező az elemek között szintén problémát jelenthet. Sok elektronikus nyomtatvány alján van jóváhagyás gomb. Ha közel tesszük az aljához és a megfelelő oldalra, akkor a felhasználók nem fogják elmulasztani.

A vak látásmódon túl

Ahhoz, hogy a gyengénlátó embereknek is hozzáférhetővé tegyük a szövegeket, túl kell lépni a jelenlegi előírásokon és a valós tapasztalatokból és az egyetemes tervezés elveiből kell kiindulni. A képernyőolvasón túllépve, tágabb perspektívából kell szemlélni az internet hozzáférhetőségét. Így sokkal többen fognak az erőfeszítéseinkből profitálni.

Denis Boudreau web-akadálymentesítési tanácsadó és stratéga a Simply Accessible-nél a társadalmi befogadást képviseli az interneten 2001 óta, a Twitteren pedig a webes hozzáférhetőséggel és a digitális befogadással foglalkozik.

(Összegző fordítás)

http://www.creativebloq.com/web-design/accessibility-beyond-screen-reader-91516540

Közösségi megosztás