Együttműködés az élhetőbb környezetért
A Magyar Szabványügyi Testület és az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont együttműködése a szabványosításban
„Az egyetemes tervezés egy preventív gondolkodásmód, tervezési stratégia, amely már a tervezés folyamatának az elején figyelembe veszi a használók képességeinek különbözőségét.”
Az egyetemes tervezés fő célkitűzése hozzáférhető épületek, termékek és környezet tervezése idős, fogyatékos és ép emberek számára egyaránt. Hétköznapjaink során gyakran találkozunk olyan megoldásokkal, melyek az egyetemes tervezés szellemében készültek, és míg a fogyatékos emberek számára elengedhetetlenek, az ép embereknek plusz kényelmet nyújtanak a mindennapokban. Erre kiváló példák a lejtős járdaszegélyek, az alacsonypadlós tömegközlekedési eszközök, a lépcső nélküli földszinti bejáratok, az automata ajtók vagy a távirányítók, amikkel egyre több eszközt vezérelhetünk kényelmesen, mint például árnyékolószerkezeteket, magasan elhelyezett ablakokat vagy garázsajtókat. Ugyanígy hétköznapjaink részét képezi a tépőzár, a hajlékony szívószál, az elektromos fogkefe, és egyre népszerűbbé válnak a hangoskönyvek.
Magyarország első Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpontja (ETIKK) 2013 októberében nyitotta meg kapuit az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szociális, Család- és Ifjúságügyért felelős Államtitkársága támogatásával a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete (MBE) működtetésében.
A központ célkitűzése az egyetemes tervezés terjesztése annak érdekében, hogy a környezet, az áruk, a termékek és a szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetően legyenek megtervezve, és ne legyen szükség utólagos, költséges és esztétikátlan átalakításokra.
Az ETIKK fontosabb szolgáltatásai közé tartozik az egyetemes tervezésre vonatkozó konzultáció, valamint a különböző fogyatékossággal élő személyekből álló felhasználói tesztcsoportok összeállítása a tervezők, a szolgáltatást kialakítók, illetve a humán erőforrással foglalkozó szakemberek számára.
Az ETIKK ezirányú törekvéseinek megvalósítása érdekében kezdeményezett együttműködést a Magyar Szabványügyi Testülettel (MSZT).
Az első találkozót követően Földesi Erzsébet, az MBE elnöke meghívta az MSZT szabványosító menedzsereit a kutatóközpontba. A látogatás során a résztvevők megismerhették a központ működését és meghallgattak egy előadást az egyetemes tervezéssel kapcsolatos fő tudnivalókról. A látogatás alkalmával az MSZT részéről Szabó József főosztályvezető előadást tartott a központ dolgozóinak az MSZT működéséről és a szabványosítással kapcsolatos főbb ismeretekről.
A témával napjainkban már mind a nemzetközi, mind az európai szabványügyi szervezetek foglalkoznak. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) 2001-ben kiadta a ISO/IEC Guide 71:2001 útmutatót a szabványosítással foglalkozók számára az idős, illetve a fogyatékossággal élő emberek szükségleteinek figyelembevételére. Ezt a dokumentumot az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) 2002-ben vezette be a fentivel azonos címmel és tartalommal,CEN/CENELEC Guide 6:2002 útmutatóként.
Az Európai Bizottság ezen túlmenően európai szabványok kidolgozására vonatkozó megbízásokkal (mandátumokkal) is támogatja ezt a törekvést. 1998 szeptemberében kiadta az M/283számúmandátumot, melynek célkitűzése volt a termékek használhatóvá és biztonságossá tétele speciális szükségletekkel rendelkező (idős vagy fogyatékos) emberek számára.
Ezt követően 2006 októberében érvénybe lépett az M/392mandátum a kisfeszültségű villamos berendezésekre vonatkozó 73/23/EGK európai irányelvhez (LVD) kapcsolódóan. A mandátum a villamos háztartási készülékek biztonságával foglalkozó szabványok felülvizsgálatára terjed ki, tekintettel a gyerekekre, idősekre és korlátozott képességű felhasználókra. A 73/23/EGK irányelvet 2006-ban az Európai Parlament és Tanács 2006/95/EK irányelve(LVD) váltotta fel.
Ezt követően 2010 júniusában a „Design for all” („Mindenkinek tervezés”) elvének szabványosításban való érvényesítését megcélozva kiadták az M/473 mandátumot.
A leírtak alapján láthatjuk, hogy jogi tekintetben már számos intézkedés történt a témával kapcsolatban, és a szabványosítás szintjén is egyre inkább teret kap ez a kérdés. A nemzetközi és az európai szabványosítással összhangban, hazai szinten is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egyetemes tervezés szempontjainak figyelembevételére a szabványok kidolgozásakor. E cél érdekében indul most együttműködés a Magyar Szabványügyi Testület és az Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont között, mely a tervek szerint kezdetben tájékoztató programokkal, az európai és a nemzetközi munkába való bekapcsolódással és ennek eredményeképpen a jövőben a hazai szabványosítási tevékenység megkezdésével valósul meg.
Az egyetemes tervezéssel kapcsolatos további tájékoztatás az ETIKK honlapján található: http://www.etikk.hu/
forrás: http://www.mszt.hu/web/guest/egyuttmukodes-az-elhetobb-kornyezetert