Budapest Európa hét legakadálymentesebb városa között

62 város közül bekerült a legjobb hétbe Budapest az Access City díjátadóján, ráadásul a közlekedés területén különdíjat is kapott a főváros. A 2010-ben létrehozott Access díjra 50 ezer főnél több lakosú települések pályázhatnak, az eddig négy alkalommal átadott elismerésre 189 város pályázott.

 

A hazai zsűriben helyet foglaló MBE elnöke, Földesi Erzsébet és az ETIKK szakmai vezetője, Hortobágyi Éva is méltatta a 4-es metró kialakítását és a budapesti közlekedés információs tájékoztatásában (FUTÁR – Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) elért eredményeket.

BKK futar kijelzője 4-es metró egyik megállója belülről

A Fogyatékos Emberek Európai Napja alkalmából az Európai Bizottság örömmel jelentette be, hogy a svédországi Borås városa nyerte el 2015-re az akadálymentes városokat kitüntető Access City díjat. A díj Borås átfogó és stratégiai törekvéseit ismeri el egy mindenki számára akadálymentes város létrehozása iránt; jó példája annak, hogy helyi szinten hogyan lehet megszüntetni azt a sok akadályt, amelyekkel a fogyatékos emberek mindennapi életük során szembesülnek.

Ennek alkalmából Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos hangsúlyozta: „A fogyatékkal élő emberek számára lehetővé kell tenni a teljes társadalmi szerepvállalást. Az Európai Bizottság egyik fő prioritása a munkahelyek teremtése és az akadálymentesség elősegítése, és személyes kötelezettségemnek érzem, hogy e területeken is fellépjek. Szeretnék gratulálni Borås városának, hogy az élen járnak az akadálymentesebb élet megteremtésében.

A díjat az Európai Bizottság és az Európai Fogyatékosügyi Fórum által évente közösen megrendezett konferencia keretében nyújtották át, amelyet e jeles alkalom megünneplésének szentelnek. Ez az esemény a fogyatékos emberek, az őket képviselő szervezetek, az EU-s döntéshozók, a szolgáltatók, agytrösztök, szakszervezetek és munkáltatók találkozója, ahol megvitatják a foglalkoztatás és az akadálymentesség kulcsfontosságú kérdéseit és a jövő kihívásait.

Az Access City díj egy, az uniós fogyatékosságügyi stratégia által előirányzott intézkedés, melynek célja az akadálymentes Európa megteremtése. Az eseményt a Bizottság az Európai Fogyatékosügyi Fórummal közösen rendezi meg. A díj célja annak ösztönzése, hogy a legalább 50 000 fő lakosú városok megosszák tapasztalataikat, és tegyenek az akadálymentesség érdekében, ami mindannyiunk érdeke. 2010 óta 189 európai város vett részt az Access City díj öt fordulójában.

Idén Helsinki, Finnország fővárosa vihette haza a második helyért járó díjat. A harmadik helyet Ljubljana, Szlovénia fővárosa szerezte meg.

Az Európai Bizottság különdíjban részesített olyan városokat, amelyek élen járnak az épített környezet, a közlekedés, az információs és kommunikációs technológia, valamint a létesítmények és szolgáltatások akadálymentesítése terén. Az idei évben különdíjban részesült:

  • a spanyolországi Logroño az épített környezet és a közterületek kategóriájában,
  • Budapest a közlekedés terén elért vívmányaiért,
  • a spanyolországi Arona, továbbá Luxemburg a közszolgáltatások hozzáférhetővé tétele terén elért vívmányaiért.

Háttér-információk

Az Access City díj

Az Access City díjat 2010 óta ítélik oda azzal a céllal, hogy felhívják az európai polgárok figyelmét fogyatékos társaikra és ösztönözzék az 50 000 főt meghaladó lakossággal rendelkező európai városok akadálymentesítési törekvéseit. A díj alapgondolata, hogy a fogyatékkal élők számára is egyenlő hozzáférést kell biztosítani a városi élethez. A kezdeményezés lényege, hogy a városok egymást inspirálják az innovációra, valamint hogy megosszák egymás között bevált gyakorlati megoldásaikat. A díj az akadálymentes Európa megteremtését célzó uniós törekvések egyike: a szélesebb körben elérhető akadálymentesség hosszú távú gazdasági és társadalmi előnyökkel jár a városok számára, főleg a népesség elöregedésének tükrében.

A díjat annak a városnak ítélik oda, amely bizonyíthatóan és fenntartható módon javította a városi élettel kapcsolatos alapvető funkciókhoz való hozzáférést, valamint konkrét tervekkel rendelkezik a további fejlesztéseket illetően.

Az akadálymentesítésre vonatkozó uniós politika

Az Európai Unió minden hatodik polgára – mintegy 80 millió ember – valamilyen fokú, az enyhétől a súlyosig terjedő fogyatékkal él. A 75 évesnél idősebbek több mint egyharmada szenved olyan képességcsökkenésben, amely őt valamilyen mértékben korlátozza. Az uniós népesség fokozatos idősödése miatt e számok egyre emelkednek. A fogyatékossággal élő személyek többsége számára a fizikai vagy más akadályok, valamint a hátrányos megkülönböztetés igen gyakran meghiúsítják a teljes értékű társadalmi és gazdasági szerepvállalást.

Az EU csatlakozott a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez. Az egyezmény az első olyan jogilag kötelező érvényű nemzetközi okmány, amely egy sor gazdasági, kulturális, polgári, politikai és társadalmi jogi minimumkövetelményt fogalmaz meg a fogyatékos emberek számára világszerte. Ez az első olyan átfogó emberi jogi egyezmény, amelyhez az EU csatlakozott (IP/11/4).

Az Európai Bizottság júniusban tette közzé az ENSZ-egyezmény uniós végrehajtásáról szóló első jelentését. A jelentés rámutat arra, hogy az egyezmény ratifikációja konkrét eredményeket hozott, és ezt példákkal is illusztrálja (MEMO/14/396).

A 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégia, amelyet a Bizottság 2010 novemberében fogadott el (IP/10/1505), konkrét intézkedési menetrendet irányoz elő a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtása kapcsán. A stratégia az akadálymentesség, a társadalmi szerepvállalás, az egyenlőség, a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális védelem, az egészségügy és a külső fellépés terén tartalmaz intézkedéseket. Az Európai Bizottság szolgálatai jelenleg dolgoznak egy európai akadálymentesítési intézkedéscsomag előkészítésén. Az intézkedéscsomag célja az akadálymentes termékek és szolgáltatások belső piacának működését javítani a fogyatékossággal élő személyek javára.

 

forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-2321_hu.htm

Közösségi megosztás