Látássérültek számára kifejlesztett eszközöket mutattak be a PPKE ITK-n

Látássérültek részére készült bionikus és genetikus eszközöket mutattak be konferenciával egybekötött sajtótájékoztatón a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán (PPKE ITK) április 9-én. A bemutató keretében egy új 3D-s lézermikroszkópot is meg lehetett tekinteni.

Zarándy Ákos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense mutatta be a projektben részt vevő intézeteket. Mint elmondta, a Svájci–Magyar Együttműködési Program keretében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által vezetett négytagú konzorcium (amelynek tagjai a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Kara, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézete, a Femtonics Kft., illetve a bázeli Friedrich Miescher Intézet) 2010 óta folytatott nemzetközi kutatásokat látássérülteket szolgáló bionikus és genetikus eszközök fejlesztésére.

A megvalósult kutatások célja az volt, hogy mind rövid, mind hosszú távon előrelépéseket tegyenek a vak és látássérült emberek életminőségének javítására és a gyógyíthatóság előmozdítására. A projekt során a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kifejlesztettek egy mobiltelefonos applikációt, amely lehetővé teszi vak emberek számára a bankjegyek felismerését, de az ehhez az alkalmazáshoz tervezett informatikai program segítségével lehetővé válhat az utcai tájékozódás megkönnyítése is (közlekedési eszközök járatszámának felismerése, színek és jelzések, valamint a gyalogos-átkelőhelyek azonosítása).

A hosszú távú segítségnyújtást szem előtt tartva a különböző intézetekben dolgozó kutatók bizonyos betegségek megértésére fókuszálva a látás és az agy információfeldolgozásának folyamatát kutatták. A Femtonics Kft. által kifejlesztett 3D 2-foton-pásztázó lézermikroszkóp által az idegsejtek közt terjedő folyamatok háromdimenziós megjelenítése vált lehetővé, ami az idegrendszer hálózatának feltérképezését segíti.

A Szegedi Tudományegyetemen víruskísérletek során próbálták meg az idegsejtek adott pillanatban való aktivitását és az aktivitás intenzitását felmérni. Ezzel a retinális betegségben szenvedők látásfunkcióinak helyreállítását szeretnék elősegíteni.

A svájci intézetben egereken végzett kísérletek jelentik a látássérültek gyógyítása felé tett első lépést, Zarándy Ákos reményei szerint nyolc-tíz éven belül kézzelfogható eredmények várhatók.

A köszöntő után az egyes intézetek képviselői tartottak rövid előadásokat, bemutatva a projekt keretében elvégzett részfeladataikat, illetve a még előttük álló kutatásokat is.

Elsőként Szikora Tamás, a bázeli Friedrich Miescher Intézet kutatója tartott előadást Látás-visszaállítás optogenetikai eszközök segítségével címmel.

A szakember a kutatási projekt két irányát nevezte meg, amely egyfelől a vizuális információ feldolgozására, másfelől a látás helyreállítására irányul. A látás feldolgozása kapcsán az idegsejthálózat működésének megértésére tért ki, amelyre kutatásaik irányulnak. Ebben a folyamatban az idegsejtek genetikai állományának meghatározására törekednek, ami azért fontos, mivel a különböző betegségek folytán a retinális sejtek sérülnek, és ha egy adott sejt genetikai állománya ismerhetővé válik, úgy sejtspecifikus génszekvenciákat tudnak úgynevezett vektorok segítségével bejuttatni a sejtbe, megváltoztatva azt. A folyamat lényege, hogy a sérült retinális sejtek „mögött” lévő információfeldolgozó idegsejtek ismét fényérzékennyé váljanak a bejuttatott fehérjék segítségével.

Boldogkői Zsoltot, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárát Póka Nándor képviselte, aki Új, nagyérzékenységű transzszinaptikus kalcium és feszültségérzékelő vírusok fejlesztése címmel számolt be projektbeli eredményeikről. Előadásából kiderült, hogy olyan vírusok kutatásával foglalkoznak, amelyek a kalciumszint emelkedését érzékelik a neuronok aktivitása során. Az úgynevezett PRV-vírus, amely a herpeszvírusok közé tartozik, segíteni tudja az idegsejtek működésének megértését.

Rózsa Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Intézetének csoportvezetője, a PPKE laborvezetője, illetve a Femtonics Kft. ügyvezetője és fejlesztési igazgatója a 3D 2-foton-pásztázó lézermikroszkópot mutatta be előadásában (Idegsejtek Ca2+-szignalizációs folyamatainak mérése saját fejlesztésű nagy sebességű, véletlen hozzáférésű 3D 2-foton-pásztázó mikroszkóppal).

Előadásából kiderült, hogy az általuk szabadalmaztatott mikroszkóp segítségével lehetőség nyílik bizonyos kiválasztott sejtekben, sejtcsoportokban, területeken, valamint az idegsejtek nyúlványaiban zajló nagyon gyors információterjedési folyamatok tanulmányozására. Mint később, a laborlátogatás során kiderült, kutatásaik alapvetően az epilepsziás betegek agyi működésének megértésére irányulnak, elősegítve a klinikai kezeléseket (sok esetben az epilepsziás görcsök megszüntetése céljából drasztikus sebészi beavatkozást hajtanak végre a betegeken, akik ennek következtében elveszítik rövid távú emlékezőképességüket).

Karacs Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a Magyar Bionikus Látásközpont programvezetője Hordozható, mobiltelefonra épülő celluláris számítógépet alkalmazó vizuális rendszer fejlesztése címmel beszélt a projekt keretében kifejlesztett, Android és iOS operációs rendszer alatt működő bankjegyfelismerő applikációról. A kutató kiemelte, hogy a vak emberek számára létrehozott alkalmazásnak egyszerre kell a lokalizációt és a detekciót megvalósítania, azaz a környezetet és a környezetben lévő, felismerni kívánt jeleket elkülönítenie.

Szigeti Gyula Péter, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalkutatás-fejlesztésért felelős elnökhelyettese a sajtótájékoztató zárásaként a hazai kutatások támogatásának lehetőségeiről beszélt, megemlítve, hogy a hivatalnak többek között az alap kezelése, a tudománypolitika meghatározása és annak a kormány felé való képviselete, valamint a nemzetközi tudományos kapcsolatok ápolása is feladatkörébe tartozik.

sajtótájékoztató után lehetőség nyílt a PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karának labormunkáiba való bepillantásra, melynek során Szuhaj Mihály, az „Informatika a Látássérültekért” Alapítvány elnöke mutatta be a mobiltelefonra kifejlesztett bankjegyfelismerő alkalmazás működését. A laborlátogatás során Karacs Kristóf válaszolt a felmerülő kérdésekre, amelyek többek között érintették a kifejlesztett program további területeken, így a gyalogos-átkelőhelyek felismerésében való alkalmazását  is. Ezzel kapcsolatban a PPKE tanára elmondta, hogy kísérleteik folyamatban vannak, de egyelőre nem tervezik a mindennapos használatra szánt alapprogramhoz csatolni az utcán való átkelést segítő applikációt. Hozzátette, a bankjegyek felismerhetőségét segítő alkalmazás hamarosan letölthető lesz az egyetem honlapjáról.

Kitért a hasonló jellegű projektekre is, amelyek Németországban és az Egyesült Államokban folyamatban vannak, és amelyek viszonylatában a magyar kutatások jelentős helyet foglalnak el.

A 3D-lézermikroszkóp bemutatásakor egy éppen folyó kutatási munka menetébe lehetett betekintést nyerni, amely során egy élő szövet valós idejű folyamatait vizsgálták egy hazai fejlesztésű számítógépes képalkotási módszer segítségével.

A sajtótájékoztatón a felsoroltakon kívül részt vett Mikesy Domonkos, az Emberi Erőforrások Minisztériumának fogyatékosságügyi főosztályvezetője is.

forrás: http://www.magyarkurir.hu/hirek/bionikus-es-genetikus-eszkozok-latasserultek-szamara/?q=