Lassan megy az akadálymentesítés – Százmilliárdok kellenek még
Csaknem húszmilliárd forint uniós támogatást felhasználtak már közintézmények akadálymentesítésére Magyarországon. Szakértők szerint összességében azonban több százmilliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy minden közszolgáltatást ugyanúgy igénybe tudjanak venni a fogyatékkal élők, mint az egészségesek.
Ma Magyarországon a fogyatékkal élő emberek a közintézmények 40-65 százalékába tudnak akadálytalanul bejutni, illetve ott ügyeiket intézni. A hallássérültek helyzete a legnehezebb, az ő esetükben átlagosan 20 százalékkal rosszabb a helyzet – derül ki a közintézmények akadálymentesítését feltérképező vizsgálatból. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által indított, 48 millió forint uniós forrásból elvégzett országos felmérés hétezer közintézményre – oktatási és egészségügyi intézményre, hivatalra, közintézményre – terjedt ki.
Mint a tárcánál érdeklődésünkre elmondták: az akadálymentességi előírásoknak az egészségügyi intézmények felelnek meg leginkább, ezután az önkormányzatok és egyéb közhatalmi intézmények következnek, míg a legrosszabb a helyzet a közművelődés területén.
Az úgynevezett infokommunikációs akadálymentesítésben az önkormányzatok vannak a legjobb, míg az egészségügyi és oktatási intézmények a legkedvezőtlenebb helyzetben. Az intézmények 61 százaléka rendelkezik a szolgáltatásokról, időpontokról könnyen érthető változatban elérhető információkkal, 13 százaléka hordozható, 9 százaléka pedig fixen telepített, hallássérülteket segítő hangátviteli eszközökkel, és szintén 9 százalékában áll rendelkezésre jelnyelvi tolmács az intézményen belül.
Ahhoz képest, hogy a középületek akadálymentesítésének végső határideje a 2010 vége volt, ezt láthatóan nem sikerült tartani. Annak ellenére sem, hogy – mint az a középületek utólagos akadálymentesítését szolgáló fejlesztésekről készült tanulmány megállapította – az Európai Unió és Magyarország 2012 nyaráig 18,5 milliárd forinttal támogatta azokat a projekteket, melyek fő célja a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés volt. Kiegészítő célként pedig komplex akadálymentesítésre pályázhattak közszolgáltatók a tömegközlekedés és a közhasználatú létesítmények fejlesztése során is.