Kossuth Rádió EU mozaik című műsor, Földesi Erzsébettel

Földesi Erzsébettel Csertő Rita beszélgetett

Hanganyag leirata készült 2014-08-07

Hanganyag leiratát készítette  : Bartha-Fodor András

Hogy állapítja meg egy vak személy, hogy nem önti e túl a kávés poharát?

Beledugja az úját.

Vannak ún. Víz szintérzékelők, amik bármilyen bögrére rátehetők, majd ha elér bizonyos telítettséget a bögre, akkor a vízszint jelző megszólal. Ez az eszköz segít a látássérültnek abban, hogy megtudja, hogy a forró kávéja elérte azt a szintet, amely a pohár tartalma. Anélkül hogy megégetné magát.

Büszkék vagyunk arra a kamerára, ami jobb és balkezesek számára egyaránt alkalmazható, mégpedig azért mert ha jobb kézzel fogom meg a kamerát, akkor is látom ugyanazt a képet, mint amikor balkézzel fogom meg ugyanis a kép megfordul.

Vak emberek számára úgy teszünk alkalmassá egy irodát, hogy felmondjuk a különböző dossziék tartalmát. Felmondjuk erre a szerkezetre, és amikor a vak ember megy, akkor ezen eszköz felmondja a vak ember számára, hogy mi van az adott dossziéban, amit a kezében tart. Mi itt azt szeretnék bemutatni, hogy melyek azok a munkakörülmények melyek mellett fogyatékos emberek másokkal egyenlő módón tudnak dolgozni. Itt főleg munkaeszközök kerültek beszerzésre

Cserkő Rita  sokan sokféle képen ismerik, van, aki úgy ismeri, hogy mindenkinek tervezés, befogadó tervezés, egyetemes tervezés gyakorlatilag Ha egyszerűen akarnánk megfogalmazni akkor arról, szól, hogy a lehető legtöbb ember számára elérhető legyen egy adott szolgáltatás vagy adott termék Egy adott helyszín.

Földesi Erzsébet : Egy életcikluson át szóló tervezésnek is szokták nevezni például egy állítható magasságú asztal/ író asztal mely adott esetben a gyerekek számára is alkalmas. Úgyis beállítható hogy kerekes székkel alá lehet gurulni. Az anyuka és az apuka számára egyaránt alkalmas . Én  azt gondolom, hogy ezeknek különös jelentősége van olyan munkahelyeken ahol  változó  kollega ül az asztalnál .  Én azt gondolom, hogy egy jó tervezés segíti az embereket abban ,hogy mindennapjaikat akadálymentesen éljék meg viszont egy rossz tervezés kirekeszthet embereket  adott termék vagy szolgáltatás illetve közlekedési eszköz használati lehetőségeiből. Amit mi hirdetünk itt az Egyetemes tervezés központjában  az  nem más mint  Az érintetteket már a tervezés kezdeti szakaszában be kell  vonni az adott eszköz létrehozásakor gyártásakor .Ugyanis sajnos most már elértük azt ,hogy a mozgáskorlátozott emberek vagy egyáltalán a más fogyatékossággal élőket meghívják egy elkészült létesítmény vagy bevezetni kívánt szolgáltatás monitorozására ahol föl tárjuk adott esetben a hibákat de ezek után azzal kell szembesülnünk ,hogy hát ez már így van majd legközelebb . Ha egy járda felújítási programról beszélünk akkor azért tudjuk hogy a legközelebb bizony 20-30 év múlva lesz esedékes.  Ez kizárólag azért történik, mert azok az emberek, akikért ez az akadálymentesítés történik, nem vesznek aktívan részt benne.

Cserkő Rita : Ha jól tudom az Amerikai Egyesült Államokból ered az egyetemes tervezés, de most az Európai unión belül az Európai bizottság is felkarolta ezt a kezdeményezést.

Mennyire kezdeményezés ez?  Az EU s országok közül hol a legelterjedtebb?  Mennyire vagyunk lemaradva ebben a dologban ?

Földesi Erzsébet : Az unió szintén ratifikálta a fogyatékos emberek jogairól szóló ENSZ egyezményt, amelyben nevesítve van az egyetemes tervezés továbbá a ratifikáló országok, és mint az unió regionális szervezetként fölvállalta azt, hogy az egyetemes tervezést népszerűsíti, hiszen mindenki úgy gondolja, hogy az egyetemes tervezés az akadálymentesítésnek a legkevésbé költséges eszköze.

Ahhoz pedig hogy a fogyatékkal élő ember másokkal egyenlő módón tudjon elengedhetetlen az akadálymentes környezet. Ennek a kötelezettségének eleget téve az Európai bizottság  akadálymentesítési jogszabálycsomag kidolgozásán dolgozik ami majd kötelező érvényű lesz a tagországok számára . Még nincs meg a jogszabálynak a tervezete  amit később megkap a bizottság és a parlament is hogy véglegesen megszavazza .Ez a belső piaci szabályozáson alapul hiszen az uniónak ez az egyik legfőbb célja  ahhoz pedig ,hogy a tőke,az emberek ,szolgáltatások szabadon tudjanak áramlani az EU országai között . Ezért fontos az hogy a fogyatékos emberek is munkát tudjanak vállalni más országokban  ehhez viszont nagy szükség  van arra Hogy mindenhol ugyanúgy értelmezzék az akadálymentesítést, mint ahogy mondjuk Németországban.

Cserkő Rita : Ez például azt jelenti, hogy van egy egységes minősítési rendszer és azt mondom, Németországban ugyanazt jelenti egy Á osztályú ház, mint Magyarországon egy Á osztályú ház az az, hogy teljesen akadálymentes és mondjuk a B a közepesen a C pedig hogy abszolút nem akadálymentes?

 

Földesi Erzsébet : Így van!

Nagyon sok Európai uniós országban van Nemzeti szabályozás az akadálymentesítésre.

Ezek a szabályok picit különböznek ezért mindenképpen fontos az, hogy ez a szabályozás egységes legyen és ezért is örül az Európai fogyatékos ügyi mozgalom, hogy a bizottság ezen dolgozik, és mi megpróbáljuk minél inkább befolyásolni a bizottságnak ezt a munkáját.

Cserkő Rita : Milyen terület az, amelyet mindenképpen a figyelmébe ajánlanának a bizottságnak?

 

Földesi Erzsébet : Mi azt szeretnénk, hogyha az épületek, közlekedés és a szolgáltatások is benne lennének ebben a szabályozásban. Mindazokat a szolgáltatásokat beleértve, amit bárki igénybe vesz.

Értem itt a fodrászatot, kozmetikát vagy talán a kereskedelmi szolgáltatásokat. Azt szeretnénk, ha bárki számára adja az adott szolgáltató szolgáltatását, akkor kötelező legyen számára az is, hogy a fogyatékos emberek számára is hozzáférhetőséget biztosít az ő szolgáltatásához. tehát mind üzletpolitikai mid emberjogi mind pedig szociálpolitikai szempontból fontos az, hogy olyan termékek vegyenek bennünket körül, amelyet bárki tud alkalmazni.

 

Közösségi megosztás